Lépj ki a fényre!

cross-643484_1920Neked mit jelent a szó: Megváltás?

Én sokáig nem szeretettem, mert bennem erősen összekapcsolódik a bűn, bűnösség, bűnhődés szavakkal, ami valószínűleg a vallásos neveltetésemre vezethető vissza. Mostanra megalkottam a magam sajátos, sok forrásból táplálkozó hitvilágát, és ebben a hitvilágban a bűn fogalma nincs jelen. Így a megváltás szó sem szerepelt túl gyakran a gondolataimban.

Mostanában azonban – talán ráhangolódva az aktuális időszak minőségeire – újból dolgozni kezdett bennem a saját hitrendszerem, amit időről-időre szeretek megkérdőjelezni, átgyúrni, belehatolva megízlelni.
Bűnben továbbra sem hiszek, a megváltás fogalma azonban számomra új értelmet kapott.

“Az önszeretet számomra azt jelenti, hogy elfogadom magam lényem legmélyéig úgy, ahogyan ebben a pillanatban vagyok, ott, ahol ebben a pillanatban személyes fejlődésemben, az életemben tartok.” – írtam a 2016-os év elején, belemerülve a témába, hogy mi az önszeretet számomra, és mi nem az. Az erről szóló írásomat itt olvashatod. Az éves önszerető kurzusunk apropóján a téma számos aspektusáról gondolkozhattam el, hosszú utat téve meg máig. Lassan lecseng ez az év, és egy nagyon fontos aspektusról még nem beszéltünk, az árnyékról. Enélkül pedig önszeretetet nem létezik. Mert lényem legmélyén bizony ott vár mindaz, amit egykoron a környezet hatására nem kívánatosnak nyilvánítottam. Mindaz, amit nem hozzám tartozónak éltem meg, ami nem szabad, nem lehet, nem akarom, nem én vagyok. Ahhoz, hogy valódi önszeretetet, önelfogadást tapasztalj meg szükséges a lépés, hogy megbarátkozz az árnyékoddal.

A pszichológiai árnyék fogalma C. G. Jungtól származik. „Árnyékon” a személyiségünk mostanáig tudattalan részét értette, ugyanakkor ismerte a kollektív árnyék fogalmát is. Itt szunnyadnak például a tudattalan hiedelmek, amelyekről nem is tudjuk, hogy meghatározzák az életünket. Az árnyék részét képezik a fel nem dolgozott érzelmek, mint a félelem, a harag vagy az irigység. De akár a vágyainkat, álmainkat is száműzhetjük ide. Az árnyékunk minden olyan részünk, amit valamikor elutasítottunk vagy elnyomtunk, mert túl fájdalmasnak, kínosnak, félelmetesnek tűnt. Gyakran tudattalanul sok időt, energiát fordítunk arra, hogy ezek a részek továbbra is rejtve maradjanak, vagy – és ez a másik véglet – elmerülünk bennük és így teljesen cselekvőképtelenek leszünk.

horse-744291_1920Lényünk egy részét tehát igyekszünk önmagunkon kívül rekeszteni, ami természetesen nem lehetséges, ezért rendkívül sok energiába kerül, hogy elnyomva tartsuk magunkban. S amikor egy-egy árnyékrész kiszabadul, az rendszerint egy elszabadult vad ló energiájával dúlja fel fegyelmezettre rendezett életünket. Ha másért nem, már csak ezért is érdemes az árnyékmunkát életünk részévé tenni.

Hogy mikor végezz árnyékmunkát?
Akár rendszeresen. Az integrál szemléletű életmód szerves része az árnyékmunka. És mindenképpen végez árnyékmunkát, amikor valami felzaklat, kiborít, megvisel, felháborít, kiakaszt. Ezek ugyanis mindig a belső árnyékunk külvilágban való megjelenései. Az árnyékod kér szót, amikor krízis van az életedben, amikor nehezen gyógyuló, krónikus vagy elhúzódó betegségben szenvedsz, amikor kibírhatatlan a gyereked viselkedése, kiborít a főnök, az agyadra megy a párod.

Hogyan végezz árnyékmunkát?
Érdemes tudnod, hogy valamennyi terápiás folyamat valójában árnyékmunka. A családállítás, a pszichoterápia, az AnaLog terápia, önismereti csoport, ezek mind-mind jó terepei az árnyékmunkának. És természetesen te magad is tudsz sok árnyékrészeddel dolgozni. A személyesen végzett árnyékmunka négy lépésből áll:

  1. Első lépésben azonosítom. Vagyis felismerem, hogy milyen árnyékrészem szeretne kilépni a fényre, vagyis tudatosodni, a tudatomba kerülni. Ehhez jól használható kérdések: Pontosan mi kelt bennem visszatetszést? Mivel nem értek egyet? Mivel nem tudok azonosulni? Mi háborít fel? Mit kritizálok?
  2. Második lépésben visszaveszem magamhoz. A külvilágban elutasított dolgot önmagam részeként azonosítom. Milyen szempontból érint ez engem? Milyen téren mutatok én is hasonló képet? Hol van ez meg bennem? Mi az, amit magamban ennek kapcsán nem akarok meglátni, meghallani, elfogadni?
  3. Ezután következik a lépés, hogy megbocsátom. Tudatosítom magamban, hogy olyan vagyok, amilyen vagyok, szabad olyannak lennem. Emberi lény vagyok, s az ember egyszerre magasztos isteni, és esendő, gyarló.
  4. Az árnyékmunka zárásaként a feltárt árnyékrészt integrálom, megváltom. Amikor a külvilágra kivetített árnyékrészeket önmagamra visszaveszem, hozzám tartozónak ismerem el, szabadon rendelkezem az abban addig fogva tartott energiával. S megtapasztalhatom, hogy valójában minden energia semleges, romboló, destruktív energiává csupán az elfojtott energia lesz. Árnyékmunkám megváltása nyomán az agresszióból bátorság, tetterő válik, a szigorúság következetességgé szelídül, a sértődékenység érzékenységgel ajándékoz meg, s egyszerre már nincs jó és rossz, nincs bűn és feloldozás. csak a megváltás kegyelem teljes pillanata.

Megkönnyebbülést hoz, ha képes vagy az árnyékra részeidként tekinteni, amik végre ki szeretnének hozzád lépni a fényre, és belátod a kiteljesedett élet nem elérhető számodra addig, míg bizonyos részeidet negatívnak címkézve kizárod magadból.

Könyvajánlókat a témához itt találod.

Ha támogatásra van szükséged a folyamathoz, ide kattints!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.