Tapasztalatom szerint két időszak van az évben, amikor erős bennünk az elhatározás, hogy valamit megváltoztatunk az életünkben: január elseje és tavasz. Ez persze nem véletlen, ez két olyan meghatározó időszak, amihez valamilyen módon az újrakezdés energiája köthető.
Bizonyára te is számos alkalommal elhatároztál változásokat az életedben, talán végre rendesen meg akarsz tanulni egy idegen nyelvet, vagy szeretnél a bikini szezonra jó formába kerülni, lehet, hogy szívesen leszoknál a dohányzásról, vagy szeretnéd, hogy ez a tavasz végre elhozza neked életed szerelmét. Abban is meglehetősen biztos vagyok, hogy van már néhány kudarcélményed a változást illetően, meglehet mostanra ki is jelentetted magadról, hogy lusta vagy, neked ez nem megy, nincs elég akaraterőd és kitartásod.
Meglepnélek, ha azt mondanám, én nem hiszem, hogy így van?
Én 18 éve kezdtem el átalakítani az életemet, több tanáromtól tanultam erről, és 9 éve a munkám is ez: a változás, a változtatás folyamata. Több száz embert kísérhettem ebben a folyamatban, és megfigyeltem, hogy újra és újra ugyanaz történik. Ugyanazok a szakaszok jellemzik mindenki folyamatát, és ugyanazokban a gátakban akadunk el mindannyian. Tapasztalatom szerint számos oka van annak, hogy miért olyan nehéz változni, és ezek egyike sem a lustaság. Véleményem szerint nincs lusta ember, ám legtöbbször sokkal egyszerűbb magunkra húzni a „lusta vagyok” amúgy fájdalmas és önértékelésünket romboló címkéjét, mint a mélyére ásni, hogy vajon miért is olyan nehéz változtatni.
Félünk a változástól
Az általában köztudott, hogy félünk a változástól. Vagyis mindenki valóban szeretne valamit megváltoztatni az életében, de változni maga senki nem szeretne. Ez jól érthető, ha tudod, hogy az ember egy önálló rendszer, ami biztonságra, vagyis állandóságra, kiszámíthatóságra törekszik. Bármilyen pocsék is jelenleg az életed, mégis kiszámítható, ismered a kereteit, ami még mindig biztosabb mint a változás utáni jövő, ami lehet jobb, de akár sokkal rosszabb is. Sokan rettegnek attól, hogy nem csak hogy kudarcba fullad az elhatározásuk megvalósítása, de még ráadásul sokkal rosszabb helyzetbe is kerülnek. Ezért aztán inkább ücsörögnek továbbra is a megszokott rosszban.
Nem tudjuk, pontosan mit is lenne érdemes tennünk
Az impulzus vásárláshoz hasonlóan létezik az impulzus változtató is. Azokra gondolok, akik valójában nem akarnak változni, de amikor valami kezd nagyon kényelmetlen lenni, akkor hirtelen fejvesztve menekülnének. Ma épp a kilóktól szabadulna meg, holnap már inkább a dohányzás nyomasztja, ja, meg gluténmentesen kellene enni, mert folyton megy a hasam, és a magányos hétvégéket is unom már. Ennek egy változata, amikor újra és újra beleszeretünk egy módszerbe, egy eszközbe. Hol egy remek motivációs videó csábít el, máskor egy önismerti könyv, vagy egy új csoport, egy terápiás módszer, amivel Gizike is csodákat tett. Ilyenkor nem tudjuk igazán, hogy mit akarunk, nem ismerjük magát a változás folyamatát sem, csak belecsapunk hol ebbe, hol abba. És bosszankodunk, hogy nekünk miért nem megy az, ami Bélának olyan hatékonyan bevált.
Nincs elég türelmünk
Az előző akadállyal szorosan összefügg a türelem hiánya. A mostani fogyasztói társadalom elkényesztetett bennünket, megszoktuk, hogy azonnal instant megoldásokat vegyünk magunknak, lehetőleg gyorsan, könnyen egyszerűen. Nincs türelmünk a kitartó munkához, nincs türelmünk a mélyére ásni a dolgoknak, oldd meg ezt, akarom, most, azonnal. Gyakran meglepődöm, amikor egy-két hét munka után valaki elbizonytalanodik, hogy van-e értelme ezeknek az oldásoknak, hiszen pár hét alatt sem sikerült rendbetenni mindazt, amit 35-50 év alatt összekuszált.
Megijedünk az érzelmi munkától
A végére hagytam a leggyakoribb ugyanakkor legnehezebb akadályt, az érzelmi munkától való félelmünket. Amikor egy klienssel megfogalmazunk egy célt, minden alkalommal felkészítem, mert minden alkalommal ugyanaz történik:
Amint kitűzöl magadnak egy célt, és elkezdesz dolgozni annak a célnak a megvalósításán, elkerülhetetlenül elkezdenek megjelenni az életedben azok az akadályok, amik mostanáig távol tartottak a célodtól.
Nem azért nem fogytál le eddig, mert nem tudtad, melyik a számodra megfelelő diéta, hanem mert nem kezdtél semmit azokkal az érzelmekkel, amik a túlsúlyodhoz kapcsolódnak. Nem azért nem találtad meg életed szerelmét, mert rossz helyen kerested, hanem mert a mélyben akadályozó érzelmek vannak (a párkapcsolattól való félelem, a férfi/női minőség elutasítása, harag, szégyen). Nem azért nem beszélsz még elég jól angolul, mert nem találtad meg a legjobb tanárt, hanem mert félsz hibázni, félsz a kudarctól, butának tartod magad…stb.
Amikor ezek az érzelmi blokkok felbukkannak, akkor megy el végleg a kedvünk az egésztől, hiszen ezeket az érzelmeket éppen azért zártuk el jó mélyre magunkban, mert kibírhatatlanok voltak, és semmit nem tudtunk velük kezdeni.
Tartós és meghatározó változást én csak abban az esetben tudtam elérni akár a magam életében, akár a klienseimet kísérve a folyamatban, ha a célmegvalósítás folyamatában mindig helyett kapott ezeknek az érzelmeknek a kimondása, megértése, elfogadása és feldolgozása.
Ha tehát ismered a változás folyamatát, kristálytiszta képed van arról, miben és hogyan akarsz változni, ismered ennek a folyamatnak a szakaszait, nehézségeit, és van eszközöd az érzelmi gátak feldolgozásához, nincs az a lustaság, ami távol tartana téged az oly nagyon vágyott változástól.
Szívesen tanulsz a változásról? Veit Lindau online elérhető tréningje érdekes lehet a számodra.További részletek...