A párkapcsolat nem csupán érzelem és vágy, hanem tánc és tanulás is egyszerre. Sokan keresik a „sorsszerű” kapcsolatokat, az ”Igazit”, ám kevesen beszélnek arról, min múlik, hogy egy párkapcsolat valóban tartós, mély és kiteljesített tud-e maradni. Lássuk hát, hogy – többek közt – milyen bennünk lévő minőségeken is múlik vajon ennek ”titka”.

Szorgalom és kitartás

Sokszor úgy tűnik, a párkapcsolat működtetése ellentmond a ”spontán szerelem” mítoszának. Pedig a jó és hosszú távú párkapcsolat alapja épp az, hogy a felek vállalják: a kapcsolat nem csak szeretet, hanem döntés is. Egy mély elköteleződés, hogy a nehézségeknél nem futunk el, hanem hajlandóak vagyunk jelen lenni a kényelmetlen beszélgetésekben, az elakadásokat gyógyító közös folyamatokban. Mert tudjuk: a problémáink nem a másikról szólnak, hanem rólunk, épp ezért tanulási, fejlődési lehetőségként tekintünk azokra.

Az Egón túli találkozás

Az alázat gyakran félreértett fogalom. Nem megalázkodást jelent, hanem egyfajta bölcs nyitottságot, hogy az „igazságot” keressük és elfogadjuk önmagunkról, a másikról, a kapcsolatunkról. Ha az alázat hiányzik, az csak vitákhoz, falakhoz, játszmákhoz vezet, ahol nem két szív találkozik, hanem csak két vélemény. Ellenben amikor képesek vagyunk belátni, hogy nem mindig működünk tökéletesen mi sem, és nem is mindig van igazunk, illetve hogy a fejlődéshez néha hátra kell lépni, és el kell engedni a kontrollt, akkor képessé válunk arra, hogy valóban jelen legyünk, meghalljuk a másikat. Így létrejön az a belső tér, ahol nem az Egó akar győzni, hanem a Szív akar kapcsolódni.

Bizalom önmagunkban – belső tartás

Ha nem bízunk magunkban, akkor folyamatosan kívülről várunk visszajelzést, megerősítést (hogy szeretve vagyunk, elég jók vagyunk, velünk akarnak lenni), így függővé válunk, és beleolvadunk a másikba. Az önbizalom ezzel szemben egy csendes bizonyosság, hogy ha nem is tökéletesek, de elég jók vagyunk, így hát biztonságban érezzük magunkat. Ekkor képesé válunk partnerként együtt lenni a másikkal, s így ettől a finom egyensúlytól a kapcsolat valódi, megtartó szövetséggé válik.

Bizalom az életben – a kontroll elengedése

A kapcsolatokban időnként félelmetes szembesülnünk a bizonytalansággal: Mi lesz, ha megváltozunk, ha a sors másfelé visz minket? Ez a bizonytalanság féltékenységet, kontrollt és önfeladást szülhet. Ellenben hogyha bízunk az életben, az segít elengedni a görcsös ragaszkodást, hisz tudjuk, hogy az élet nem ellenünk, hanem értünk történik. Még akkor is, ha a folyamat épp fájdalmas vagy kiszámíthatatlan. Aki bírja ezt a bizalmat, az nem erőből próbálja irányítani, manipulálni vagy megtartani a kapcsolatot, hanem képes megengedni, hogy az organikusan alakuljon, fejlődjön, teljesedjen ki.

Mi kell tehát ahhoz, hogy igazán jó, éltető párkapcsolatunk legyen?
Szeretni sajnos nem elég, emellett jelen is kell lenni – mert a párkapcsolat nem magától, hanem tőlünk működik. Így hát a fő kérdés az, kik vagyunk, kivé tudunk válni mi benne. Így bár a párkapcsolat részben tükör is, ám az egyik legnagyobb tanítómesterünk is egyben. Ami arra tanít, hogyan álljunk készen belső minőségeinket is emelve egymást is emelni. Mert a belső minőségeink maguk az élet tápláló szövete – amelyben a kapcsolat élni és virágozni tud.