Néhány éve egy asztrológus ezt írta rólam: „A folyamatos átalakulás, érzelmi-fizikai- anyagi és mindenféle életaspektusban történő transzformáció a fő motívumod. Kizökkentéshez vagy szokva, és lételemed a nagy amplitúdó akár cselekvésben, akár érzelmekben.” Egyszerűbben én úgy fogalmazom meg, lételemem a krízis. Írtam is róla itt meg itt.
Lehet, hogy most azt kérdezed, mégis mi lehet jó a krízisben. Ebben az írásban megfogalmazom, én milyen lehetőségeket látok a krízis időszakaiban.

1. Kizökkent
Az egyik legnagyobb ajándéka a krízisnek, hogy kizökkent a megszokottból. Ez elsőre talán nem tűnik ajándéknak, hiszen kényelmes a megszokottban élni, a komfortzóna nagy előnye, hogy ismerjük, tudjuk, mire számíthatunk, gyakorlatilag rutinból megoldjuk. Ez így van, ám éppen ennek a kényelemnek van nagy ára az életünkben. A napjaink rutinból telnek, minden nap közel ugyanazt gondoljuk, érezzük, tesszük, legtöbbször annyira elveszve a hétköznapi kihívások megoldásában, hogy nem jutunk hozzá, hogy megálljunk egy pillanatra, és elgondolkozzunk, vajon azt az életet éljük-e, amit szeretnénk. Nap mint nap tolva életünk szekerét nem könnyű megállni, és megkérdőjelezni az irányt. Így könnyen lehet, hogy megszokásból teszünk dolgokat, amik már talán nem is tesznek jót nekünk. Az életedben megjelenő krízis mindenkor egy jelzés is a számodra: állj meg, gondold végig, kérdőjelezd meg, és ha szükséges alakítsd át. A kizökkentés, amit a krízisnek köszönhetsz megadja neked a lehetőséget, hogy az életedet átgondolva korrigálj, hogy a legtöbbet hozhasd ki az életedből. Érdemes tehát a krízis idejét tudatosan megélned, és a kizökkentést lelassuláshoz, átgondoláshoz használnod.

 2. Megmutat
Az önismereti táborunkban  jellemzően nagy felismerésekhez juttatjuk a résztvevőket, miközben semmi különlegeset nem teszünk.  Egyszerű hétköznapi tevékenységeket használunk arra, hogy felfedezzük legrejtettebb mozgatórugóinkat, dinamikáinkat. Hogyan tudjuk ezt elérni? Nos azzal, hogy a résztvevőket kizökkentjük, kiszámíthatatlan helyzetbe hozzuk, kevés információval látjuk el. Amikor a megszokottól eltérő helyzetben találod magad, amikor elveszíted a kontrollt, nem tudod, mire számíts a következő pillanatban, akkor zsigeri módon reagálsz, vagyis váratlan helyzetben kiesel a megszokott szerepeidből, kibillensz a szokásos álarcaidból, így ha jól figyelsz, rengeteg dolgot tudsz meg magadról. A krízis remek lehetőség a számodra, hogy megfigyeld az azonnali reakcióidat, és feltedd magadnak a kérdést: „Oké, és mit árul ez el rólam?”

3. Lehetőséget ad
15 éve foglalkozom mentorálással, több száz embert kísértem mostanáig a változás útján. Azt tapasztalom, hogy a változás egyik legnagyobb akadálya a megszokás.
Előfordult már veled, hogy valami apróságot megváltoztattál a lakásodban? Mondjuk egy faliórát áttettél az egyik helyről a másikra, vagy picit átrendezted a konyhában az evőeszközöket. Ilyen esetben érdekes megfigyelni, hogy milyen sokáig a régi helyen keresed mondjuk az órát. Lehet, hogy hónapokkal a változás után még mindig a régi falra pillantasz, amikor megnéznéd az időt. Ez azért van, mert életünk egy igen jelentős részét ( a szakértők szerint 95%-át) úgynevezett automata üzemmódban éljük. Nem is gondolkozva, fejben akár teljesen máshol járva tesszük a hétköznapi dolgainkat. Ez azért jó, mert ezzel az agyunk – mint a testünk legnagyobb energiafelhasználója – rengeteg energiát spórol meg. Ez tehát rendkívül kényelmes, ugyanakkor ennek a kényelemnek ára van. Többek között az, hogy amikor a rossz szokásaidat le akarod cserélni jóra, meg kell küzdened a megszokás kényelmével.
Amikor hirtelen egyik napról a másikra leáll az élet – és nem csupán a te személyes életed, szinte az egész világ – akkor remek lehetőséget kapsz az élettől, hogy megállj egy pillanatra, és átgondolod, mi van rendben az életedben, mi az amin változtatni akarsz. Olyan ez, mint amikor új lakásba költözöl, és így lehetőséget kapsz arra, hogy minden tárgyadat a kezedbe vedd, leporold, átgondold, szükséged van-e rá, és megtaláld az új lakásban a számodra lehető legjobb helyet. Az elmúlt hetekben gyakorlatilag a szemünk előtt zajlott egy rakás dolog átértékelődése. Rendkívüli lehetőséget kaptunk, hogy felismerjük, mi az, ami számunkra valóban fontos, és mi az, amiről csak azt hittük, hogy fontos.

4. Megszépít
Most azt hiszed viccelek,  pedig nem. A munkám során nem egyszer komoly krízisben lévő emberek jönnek hozzám, és együtt megyünk végig olykor a legfájdalmasabb, legnehezebb időszakukon. Az első jel, amiből tudom, hogy már kifelé megyünk a sötétségből az arcuk. Egyszer csak eljön a nap, amikor rájuk nézek, ahogyan ülnek velem szemben, feltárják előttem a nehézségeiket, és én meglátom az arcukon átsugározó fényt. Látom, ahogyan egy újabb réteg páncélt sikerült közösen levennünk, és egyre teljesebben sugárzik rajtuk keresztül a fény. Nincs szebb arc számomra, mint a krízisben kicsiszolt, felfényesedő ember arca.

Lehet, hogy éppen most érdemes megvizsgálnod, hol érdemes korrigálnod az életedben, mi az, ami nem a tied, ami nem szolgál, amit csak azért működtetsz, mert megszoktad, vagy mert félsz a változástól.

Amikor hirtelen krízisbe kerülsz, természetes, ha megijedsz, ha félsz, aggódni kezdesz, esetleg szomorú vagy, akár kétségbeesel. A kezdeti sokk után azonban érdemes a fenti 4 pontot alapul véve élned a krízis nyújtotta lehetőségekkel, hogy a krízis után ne folytasd ott, ahol abbahagytad. Helyette az életedet átértékelve, átgondolva a krízis legnagyobb ajándékaként újjászüless.