Te vagy a legszorosabb kapcsolatom.
Ismerjük egymást, mióta megszülettem.
Te vagy az, aki mindig mellettem van, és te vagy az, aki sosem fog elhagyni.
Minket még a halál sem választhat el.

Évtizedek vannak mögöttünk.
Te voltál velem minden mélypontomon.
Sokszor te voltál az egyetlen, aki a legsötétebb időkben sem hagyott el.
Minket minden összeköt, mit eddig megéltem.

Szigorú vagy velem, és semmit nem hagysz szó nélkül.
Te ismersz a legjobban.
Mindent tudsz rólam, a legeldugottabb részeimet is ismered, nem lehet titkom előtted.
Sose habozol megítélni engem.

Könnyű haragudnod rám.
Könnyű számonkérned a hibákat.
Könnyű felhánytorgatni, hányszor buktunk el miattam, s estünk el lehetőségektől.
Könnyű rossznak beállítani.

De látod a fájdalmamat is?
Látod, mennyit próbálkozom?
Látod, hányszor kellett már a legsötétebb éjszakákon felállnom a hamvaimból?
Látod, mennyire félek?

Te vagy a legjobb barátom.
Nekem csak te vagy, s neked csak én.
Nélküled nem jutok el a fénybe, s nélkülem örökre a sötétben maradsz te is.
Megpróbáljuk együtt?

Te vagy a legjobb barátom.
Mi nem létezünk egymás nélkül.
Figyeld, ahogy dobog a szívem! Érzed, hogy repülni tanulunk mi együtt, szállni a magasba?
Tanulunk szeretni együtt?

Itt, most ez mindenem, amim van. Te.
Csak ez van neked is, én.
Azt mondják, a legsötétebb éjszaka után pirkad a hajnal,  fogd meg a kezem!
Félek.

Te vagy a legjobb barátom.
Ölelj magadhoz kérlek!
Tudom, hogy te is félsz, rettegsz, hogy sosem szabadulunk ki, bezárva maradunk mi ketten.
Ölelj magadhoz kérlek!

Lélegezz!
Figyeld, ahogy dobog a szívem!
Érzem a félelmeidet, látom a vágyaidat, hallom a kétségbeesett hívásaidat.
Már látlak Szívem.