Kicsi gyerekként az élet maga volt a kaland, minden örömével és fájdalmával együtt. A világot még nem osztottad jóra és rosszra, “akarom”-ra és “nem szeretem”-re.  Ha örültél, minden egyes sejted örült, az egész lényed örült.  Ha fájtál, minden egyes porcikád fájt, az egész lényed fájt. És éppen, mert az élet a maga örömeivel és fájdalmaival akadálytalanul át tudott áramolni rajtad, mert minden pillanatban átlényegültél, és semmit nem zártál ki magadból, ezért aztán az energiák jöttek és mentek, nem kötötted meg sem az akarásoddal, ragaszkodásoddal, sem az elutasításoddal. Így aztán nem ragadtál bele semmibe, szabad voltál.

Felnőttként bizonyára ismerős neked az érzés, hogy vannak időszakok, amiket szívesen örökre megőriznél, mert jó és édes, mert “akarom”, “szeretem”, “még kérek”. És vannak időszakok, amik elől menekülsz, mert “nem akarom”, “nem jó”, “fáj”, “nehéz”, “elég már”.

Igent mondani az életre azt jelenti, hogy lemondok a “jó és rossz” tudásáról, vagyis elfogadom, hogy az élet a maga teljességében jó és rossz, vagy sokkal inkább se nem jó, se nem rossz. Az élet a létezés, a vanság, a tapasztalás. Igent mondani az életre azt jelenti megtapasztalom azt, ami van, hagyom magam újra átlényegülni, odaadom magam az életemnek: “Legyen, ami lenni akar!”

Mindezt leírni persze nagyon egyszerű, így élni, az egy folyamat. Mert te, aki e sorokat olvasod, valószínűleg hosszú évtizedek óta a “jó és rossz tudásának” gyümölcsét eszed.  A tartós életöröm akkor elérhető számodra, ha megtanulod befogadni az életet a maga teljességében, és kész vagy hagyni lenni, ami lenni akar. Mert tudod, hogy minden egyformán jó és rossz, és semmi nem jó és nem rossz. Van. Létezik, tehát a létre jogosult.

A következő néhány pont abban segít, hogy elindulj, vagy tovább haladj ezen az úton, ebben a folyamatban.  Nem állítom, hogy ez az egyetlen és igaz út, csupán elmesélem, a magam is úton levő szemszögéből, nekem milyen állomások voltak, vannak a folyamat részeként. Talán te is erre jössz, és támogató, ha tudod, nem vagy egyedül.

1. Szeresd magad!

“Fogd meg erősen a saját kezedet, adj erőt magadnak, és éreztesd zaklatott, boldogtalan és félelmektől gyötört lelkeddel, hogy van egy igazi barátja: önmagad.” Müller Péter

Hosszú, hosszú hónapokon, éveken át ez az idézet volt minden nap az első, amit megláttam. A legszorosabb, sokszor az egyetlen valóban egész életen át tartó kapcsolatom önmagammal van. Az életminőségemet tehát döntő mértékben befolyásolja, hogy milyen kapcsolatban vagyok önmagammal. Az önszeretet tanulható, kifejleszthető. És itt is hangsúlyozom, hogy folyamat. Egy döntés kérdése, és egy folyamat, ami végső soron az életöröm megtalálásának első és legfontosabb lépése.

2. Találd meg az életed értelmét!

Erről korábban már írtam, itt és itt. Talán épp most aktuális, megérint, neked szól, akkor olvasd el újra.! Viktor Frankl, a logoterápia megalapítója a koncentrációs táborban megélt tapasztalatai alapján mondja, hogy még a túlélhetetlen is túlélhető, ha megtalálod benne az értelmet. Az ember érző, gondolkodó lényként az értelmet keresi. Amikor megtalálod életed értelmét, megtalálod egyben az örömöt is. Egyszerre értelmet kap minden történés az életedben, összeáll a kép, és meglátod a minden mögött meghúzódó végtelen szeretetet.

3. Legyenek céljaid!

„A problémák értelmet adnak egy céltalan életnek.” Lynn Grabhorn

Ismerek néhány embert, aki folyamatos “tűzoltásban” van. Egyik probléma a másik után, egyik akadály a másik után. Valójában a problémáik vezérlik az életüket. Közös bennük, hogy nincsenek céljaik, persze hogy is lenne, ki sem látszanak a problémák alól. Látszólag. Valójában a célok hiánya okozta űrt töltik ki a problémák. A kitörés, a változás az örömteli élet felé vezető úthoz vezető első lépés, hogy tudatosan megállsz, és elkezdesz célokat kitűzni. Lehetnek ezek a célok hétköznapiak, kevésbé világmegváltók, kihívást jelentők és még éppen elérhetőek. A célokkal megváltoztatod a fókuszodat. Gondolj bele, milyen életminőség változást jelent, ha céljaid vannak, problémák helyett! Illetve amikor a problémák csupán a célodhoz vezető út részeivé válnak!

4. Változtasd meg a nézőpontodat!

“Az öreg Mózes azt mondta az embernek: ‘Eléd tártam az áldást és az átkot, az Életet és a Halált. Válaszd az életet!’ vagyis a döntés a te kezedben van. Ha az Életet választod – most jól figyelj, mert ez fontos -, ha az Életet és az áldást választod nem a sorsod fog változni, hanem a szemléleted. Mindent másképp látsz az Élet szemüvegén át.” Müller Péter

Az életörömhöz vezető utam egy nagyon intenzív, erőteljes szakasza, amikor tanulom elfogadni a sorsom. Mert a sorsom adott, és minden hozzám hasonló makacs, önfejű, akaratos és irányítani szerető lénynek, aki zsigerből szeret ellenkezni és ellenállni, aki fél elengedni a kontrollt hatalmas kihívás bízni az életben, elengedni az akarást, elfogadni a sorsom, teljes odaadással átadni magam az életnek. Hosszú évekbe telt, mire megértettem, hogy az életem nem attól lesz boldogabb, hogy így, vagy úgy elérem, hogy “csupa jó dolog történjen velem”, hanem attól, hogy megváltoztatom a nézőpontom. A tréningjeimen rendszeresen tanítom kedvenc gyakorlatom, az átkeretezést. Ha érdekel, és még nem ismered, iratkozz fel a boldog akarok lenni ingyenes e-mail kurzusra!

5. Törődj magaddal!

Az életöröm, olyan, mint az önszeretet. Nem elég megtalálni, kifejleszteni, magadévá tenni. Táplálni érdemes újra és újra éberen, ahogyan a legszerelmetesebb, legintimebb kapcsolatodat is. A te felelősséged, hogy jól légy, hogy töltődj, hogy tiszta és ápolt legyen a tested, lelked, szellemed. Felnőttként magad vagy önmagad legfontosabb támasza. Érdemes tudnod, mi tesz jót neked, és mi nem. Hogyan tudod magad felé kifejezni, hogy fontos és értékes vagy, szerethető? Hogyan tudsz törődni magaddal, hogy jó állapotban légy, hogy gyógyulj, amikor fáj, hogy kiteljesedj, hogy az légy aki vagy?