Amikor eljön az országa…

Elgondolkoztál valaha a mondaton: amikor eljön Isten országa?cross-2713356_1920

Én ma egy film hatására megtettem, és úgy érzem,  a húsvét üzenete is egy új aspektusból talált ma meg.
Meglepett ez a film, egészen másra számítottam. A végén nehezen keltem fel a székből, annyira a hatása alá kerültem. Nekem nagyon plasztikusan mutatta be a film, mennyire félreértjük ezeket a mondatokat. A filmben talán Júdás karaktere mutatja a legerőteljesebben a téves csodavárásunkat: egyszer eljön a Messiás, aki jól megmondja, hogy ők a rosszak és mi vagyunk a jók, megbünteti a rosszakat, számunkra pedig eljön az örök boldogság.

Kérlek, ne érts félre, nem gúnyolom a Bibliát, tisztelem mindenki hitét. Rajtunk, embereken gondolkoztam el, hogy mennyire gyermekként értelmezzük azokat a nagyszerű tanításokat, amiket kaptunk.

Mert játsszunk most el a gondolattal, hogy eljön az országa…
Nem lesz több igazságtalanság, szegénység, elnyomás…
És én? Velem mi lesz? Mit kezdek az irigységemmel, a félelmeimmel, a haragommal, a gyűlöletemmel, a kicsinyességemmel? Mit kezdek ezekkel az érzésekkel, ha már nem lesz kire vetítenem őket? Ha nem lesz X. vagy Y., akiket annyira könnyű utálni? Ha nem lesznek  “ők”, akik minden rossznak okai?
Mit kezdek a paradicsomban az árnyékommal, ha nem mentem végig a jézusi úton a saját keresztemet viselve, ha nem váltottam meg magam, ahogyan ő tanította?

S. N. Goenka vipasszana tanító előadásában van egy számomra nagyon érdekes gondolat. Azt mondja, szerinte nem Isten teremtette az embert a saját képmására, mi teremtettük Istent a magunkéra. Annyira hajlamosak vagyunk kitenni a felelősséget – és ezzel együtt a megváltást – , hogy azt hisszük, Buddha, Jézus hívének, követőjének lenni azt jelenti, hogy recitálom a nevét, imádkozom hozzá, aztán megyek a dolgomra, és haragszom, gyűlölködöm, félek, bántok tovább, ahogy előtte is. Nem azt jelenti-e menedéket venni Buddhában, hinni Jézusban, hogy kifejlesztem magamban a buddhai,  jézusi minőségeket, tehát a könyörületességet, szeretetet, jóságot, megbocsátást, és ezzel megváltom magam?

Ez a film gyönyörűen megmutatta nekem, mennyire könnyű félreérteni a tanításokat, és saját képünkre formálva hinni, hogy mi tudjuk a tutit, mindenki más pedig téved. Én vagyok a jó, aki csak azért szenved, mert még nem jött el Isten országa, és nem takarították el a rosszakat.

“A világ csak akkor változik meg, ha mi megváltozunk.” – mondja Maria Magdalena a filmben.
Én úgy hiszem Isten országa akkor jön el, amikor bennem megváltódik minden, ami miatt ma nem láthatom ezt az országot. És hogy mit tehetek ezért? Veit Lindau, tanárom nagyszerű húsvéti írása utat mutat nekem ebben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.